Szépek ezek a formák, szépek ezek a szín- és tónusjátékok, megvan a három csillag, de azért megjegyzek három pici pontot, ami nekem most kopogós lett. Ez három pici csücsök: az egyik levélnek a szélén van egy ilyen kis kiálló rész, ami fényben leválik erről a rétegről, ez középtájon van, a nagyobbik levélnél is van egy ilyen kis sarok, aztán az árnyéknál, ott, ahol ez a szőlővessző van, az árnyékban lévő résznél is van egy egészen kicsi sarok. Ez a három pont, ami tónusban szinte a fehér felé visz el nekem most ezt a finomságot megtöri. Ha ezt ott a helyszínen nem tudom korrigálni, hogy átsimogatom kicsit a levelet, visszahajtogatom, akkor utólag vagy te annyira ügyes, hogy ezt laborral megjavítsd, de én azt gondolom, hogy erre az exponálásnál kell figyelni, hogy ne legyenek ennyire kiugró részek. Itt nem is a kiugrás a kérdés, mert ha ez egy tónusátmenettel történik, akkor azt mondom, hogy rendben van, de olyan hirtelen vágással jön ez létre, hogy ez nekem most inkább hiba a képen. (hegyi)
értékelés:

a régebbi épület előtt új tér épült (Tatabánya, Fő tér)

Mariann, nekem ez még így nekem csak egy díszlet, kevés ahhoz, hogy elinduljon egy történet. Ha valamelyik ablakot éppen pucolná egy alpinista, vagy az előtérben egy kiskutya átszaladna, vagy valami történne, amitől az egész személyessé válna, akkor azt mondom, hogy oké, rendben van. Most én, azzal együtt, hogy nem teljesen sikerült középre állni, pontosabban valószínű, hogy a tükröződés miatt választottad ezt a helyet, de ez geometriailag egy kicsi csalást okoz, és ettől egy kicsit torzul ez az egész, szóval jó, jó, de ez egy vázlat. Fontos ezt megfigyelned, hogy Tatabányán mikor, hogyan, milyen fényviszonyok között mit ad ki ez az egész, lehet, hogy kevésbé surlófénnyel ábrázolva a házat, maga a struktúra jobban ki tudna jönni, és keresd hozzá azt, hogy, ahogy az előző Véletlen c. képednél, amikor elindul a sztori. Én ezt visszaadom továbbgondolásra. (hegyi)

"A városok nem könnyen adják meg magukat más erőknek... csak az emberi szeszélynek. Ez is természeti erő." (Frank Herbert)

Gábor, nagyon érdekes, hogy amíg az előző képnél, amit beküldtél, problémám volt a komponálással, itt meg azt mondom, hogy az egyik legerősebb Épített környezet leckét küldted be, mindazzal együtt, hogy ebben a fotódban több kép rejtezik egyszerre. Nagyon minimálisat a kép jobb oldalából vágnék, annyit csak, hogy abból az elkezdődő fából, amiből belógnak ágak, azt levágnám, az szerintem nem túl sok, és akkor lehet, hogy még izgalmasabb lenne a kompozíciód. Fantasztikusan jó meglátás, nagyon jók a fények, szép a tónusrend, amit létrehoztál, és maga ez, amit látunk, hogy a fák köré vannak hordva a téglák, nagyon megkapó, nem tudom, hol találtad ezt, de ez valami egészen extrém. Megvan a leckemegoldás is, a három csillag is. Ha ezzel az érzékenységgel közelíted a várost, akkor lehet, hogy érdemes lenne ezzel foglalkoznod, mert ez egy jó megközelítés. (hegyi)
értékelés:    

Még mindig nem megy ez a lecke. De azért próbálkozom...

Dóra, azt mondom, hogy ez egy nagyon jó kis próbálkozás. Azért tetszik, mert finom, érződik benne a nőiség. Női, gömbölyű formák, miközben az egésznek van egy ilyen kicsit az elmúlásra hajazó érintettsége, de nagyon jó az irány, amit elkezdtél. A világításra érdemes odafigyelni: hasonlítsd össze a bal alsó sarkot a jobb alsó sarokkal, ezt az átlót nézd meg, hogy mekkora a tónuskülönbség. Ekkora tónuskülönbséget nem indokol maga a kompozíciód, ami egy centrális kompozíció, átlósan viszont ekkora világosságkülönbséget nem lehet jól tolerálni. A néződ nem fog tudni ezzel mit kezdeni. A bal alsó saroknál visszahoznék annyit a tónusban, mint amennyi a jobb alsó saroknál van, és a jobb felső saroknál pedig elmennék afelé, mint ami a bal felső saroknál van. Ha megnézed az ellenkező átlót, tehát a bal felső és jobb alsó sarok átlóját, az egy nyugalmasabb tónusrend, mint ami a másik irányból létrejött. Nagyon finom az a meglátás, amit létrehoztál ezzel a textillel, ez egy nagyon jól használható anyag. Ez a kosár ebből kivesz, látom, hogy ezt próbáltad csökkenteni. Az ívét meghagynám, érdekes az a fém pánt, az megmaradhat, de ezekből az ívekből az elején még takarnék. Ez egy kettő csillagos próbálkozás, ez egy nagyon jó dolog, én arra szeretnélek téged sarkallni, hogy folytasd, ne hagyd abba, játszunk még ezzel, nagyon szépek a textiljeid, szépen dolgozol velük. Egy lámpa nem lámpa, vagy derítéssel, vagy egy másik kislámpával lehet ellensúlyozni a fénynél. Most a fényhez közelebb eső része az almáidnak kilyukadtak, ezt célszerű elkerülni. Magyarán: minden tónus legyen meg, ne legyen olyan, hogy teljes feketébe bebuksz, és olyan se, ahol teljesen fehérbe kiég. De hát első próbálkozásnak ez gyönyörű, hajrá! (hegyi)
értékelés:

Tamás, ez abszolút három csillagos kép. Nagyon jó a lépcső ritmusra felelő garázssor, ahogy ez az egész, ezzel az ívvel létrejön, olyan, mintha 2/3-1/3 arányban, mintha két képről lenne szó, miközben ez egy helyzet. Az autó, és a gyaloglás, az egész egy olyan ritmikai játék, ami szerintem nagyon tamásos, ezt te nagyon érzed. Ez a Szekszárd dolog nagyon jó merítés, majd egyszer, ha ebből tényleg lesz annyi, lehet, hogy érdemes lenne egy kis kiállításra való mennyiséget összeválogatni, hogy mi az, ami ebből számodra is megmarad. Ez például olyan, tényleg jó a ritmus. (hegyi)
értékelés:    

Nem jöhet be, télen is kint alszik. Az első két láb engedélyezve van a teraszajtónál. Ettől függetlenül valahogy mindig közel szeretne kerülni...

Ez akár a mi Bobby kutyánk is lehetne, de legalábbis valami tesó, ha jól látom, ő is labrador, és nagyon érdekes az, hogy ők emberire hasonlító gesztusokkal kommunikálnak, persze ezt az ember gondolja így, mi ruházzuk fel őket ezekkel a párhuzamokkal, de mégis érdekes az, amit itt látunk, és jó a megfigyelés. Én annyit megtennék, hogy a tükröződésnél a kutya hátánál vágnék, ott, ahol az a forma kifutja magát. Az az fölötti rész már ehhez a képhez nekem nem kell, feszesebb lenne az egész, ha azt az ujjnyit levágnánk belőle. Ott van valami csillanás is a jobb felső sarokban, nekem arra már nincs szükségem. A másik kérdés az utómunkáé, ha ott a helyszínen nem volt módunk a fényekkel foglalkozni, akkor sem elhanyagolható, hogy most a fej, amin az érzelmek megjelennek, az arc, a szemek a legmélyebb tónusok, így minden másra jobban, hamarabb odafigyelünk, mint erre. A megfigyelés rendben van, a megoldással kéne még dolgoznod. (hegyi)
értékelés:

Az az érdekes, hogy van ebben valami folytonosság az előző képeiddel, miközben ennek a képnek egyetlen egy hibája van: az asztal. Ha ezt nem erre az íróasztalra rakod rá, hanem szerzel valami mélybordó drapériát, valami pólót, vagy ha valami olyan környezetet hozol létre, ahol egy drapériának az esésével létrehozol egy intimebb világot, akkor abban ezek a cseppek, és ez a rózsafej fantasztikusan jól meg tudna jelenni, és a leckére is tökéletes megoldás lenne. Ez most így, ebben a formában, vegyük úgy, hogy egy tanulmány. Csak-csak fogsz kapni virágot, azt nem mondom, hogy egy parkban is lehet találni egy rózsafejet, és azt haza lehet vinni, mondjuk ne ebben a nagy melegben próbáld ezt, mert mire hazaviszed, elromlik a virág, de érdemes lenne ezzel még dolgoznod, tehát ismétlést kérek. Még egy dologra felhívom a figyelmedet: el kell döntened, hogy mi az, ami ebben téged izgat: a pusztulás, vagy az életerő? Ha a pusztulás, akkor hagyhatod egy kicsit ezt az egészet meglöttyedni, mint ahogy ez a felénk eső levélnél is történik, akkor ennek van létjogosultsága, egyébként én nem tenném rá azt a másik fejet, bár lehet, hogy az valami tükröződés, de én azt oda nem tenném, én egy ilyen fejjel dolgoznék. Tehát ha a pusztulás érdekel, akkor egy kicsit még lehet várni, hogy még erősebb legyen ennek a hatása. Ha nem, ha magának a rózsafejnek a szépsége, az életereje, és annak a morbiditása és furcsasága érdekel, hogy ez nem egy rózsatövön van rajta, hanem akár egy tányéron, akkor pedig ez legyen egyértelmű, akkor ezeket a selejtesebb rózsaszirmokat le kell venni. Erre érdemes odafigyelni. Itt még van valamilyen rozsdás folt, ezek is olyanok, amik viszik el az energiát, a figyelmet, ezekre érdemes odafigyelni az exponálás előtt. Hát macerás dolog a fotó, nem mondtam, hogy nem, de érdemes vele foglalkozni, ahogy látom, neked ezek nagyon jól mennek. Az első leckék is, amiket beküldtél, pont ezért voltak izgalmasak, mert nagyon finoman fogod meg ezeket az élességpontokat, nagyon jól látod, nagyon jól tudsz a struktúrákkal dolgozni. Ezt én most visszaadom ismétlésre, de ne vegye ez el a kedvedet, sőt, kérem valóban, hogy foglalkozzunk még ezzel a vízcseppes dologgal. (hegyi)