Feladatmegoldás

A Kis Herceg történetét szerintem nem kell bemutatni, és azt gondolom, hogy ehhez ez egy jó irány, és jó ötlet. Bele tudom magam helyezni ebbe az egészbe, és nem akarom nagyon boncolgatni, hogy hogyan lehetne máshogy, mert mindig azt keressük, hogy jó, jó, amit látunk, de hogyan lehetne mást csinálni. Nem kell mást csinálni, ez így működik, és bármi, ami az emberben felmerül, hogy de akkor azt hogyan, azt tessék megcsinálni. Ezért nem mondom el, mert ez így, önmagában hatásos kép. Azzal, hogy ez az egy sugár más színű, a többi össze-vissza kószál, és ez az egy, ami határozott, ez megy a legfeljebb is, tehát, valószínű, hogy tényleg ő találta meg a Kis Herceget ezen a bolygón. Úgyhogy köszönöm szépen, ez megvan, rendben van, 3 csillag, leckemegoldásnak is abszolút el tudom képzelni, úgyhogy az is megvan, ettől függetlenül, csak hogy megnyugtassuk a többieket, erre a leckére még várnék tőled képeket. (hegyi)
értékelés:    

Utómunkában van még mit dolgozni rajta, mert egy kicsit szürke tónusban maradtunk, és talán a kontraszttal is lehetne egy kicsit játszani, nem nagyon sokat, de egy kicsit igen, főképpen világosítani valamennyit ezen az egészen, mert főleg a férfi hajánál lehet, hogy be kellett volna vetni valamilyen trükköt. Lehet mögéjük rakni egy lámpát, ha ez egy műtermi helyzet, vagy szobabelső – nem tudom, hol készülhetett a kép -, azért, hogy ne bukjon be ennyire a háttér feketéjéhez a haj. Ezt úgy képzeld el, mintha egy pici él fényt kapna ez az egész, és ettől elemelkedik a háttértől a figurák sziluettje. Ez megoldható a mögéjük tett lámpával is, és derítéssel is, valahonnan fentről. Többféle megoldás létezik, nyilván az ember azt használja, amit tud. Arra hívnám még fel a figyelmedet az utómunkánál, hogy itt, ha jól látom, használtál derítés céljából valamilyen fényforrást, hogy ez vaku volt, vagy lámpa, ezt nem tudom, de valami van, ami nem baj, és a szemeket élővé teszi, de a női szereplő fogánál is megjelenik egy csillanás. Ezeket érdemes a későbbiekben, akár a retusálásnál kiegyenlíteni, és ezekre jó odafigyelni, hogy mik azok, amiket a retusban megoldunk. Ha visszatérünk a leckemegoldáshoz, a kép megoldja a család leckét, apa, anya és a gyerek. Vegyük úgy, hogy ez az első lépés, ennél lehet tovább is haladni, sőt, kellene, gyakoroljunk még, és utána egyszer csak kezdjünk el azzal dolgozni, hogy mindez valamilyen mozgással, valamilyen dinamikával azért rendelkezzen, mert most, hogyha megnézed, ez egy statikus helyzet, felemelték a gyereket, mosolyognak a kamerába, állnak, ehhez valamilyen dinamika kell. A mosoly fontos, és ez megvan, de az egésznek valamilyen belső mozgást azért létre kéne, hogy hozzon. Furcsa lesz, amit mondok, de az éjszakai darus képeid vedd ilyesminél is figyelembe. (hegyi)
értékelés:

Nos, ez nem a javítás, hanem a kivágás a nagy képből, ha jól értem, ráadásul nem is teljesen abban a formában, amit én mondtam. Nézd vissza az elemzést, hogy én hol és hogy mondtam a vágások megoldását. Nyilvánvaló, hogy a helyzet az, hogy ez a vonat már elment, mert ez az esemény akkor és ott történt meg, és valószínű, hogy nehezen ismételhető, tehát el kell fogadnunk, hogy ez így most, ebben a formában lett megoldva, de azért azt tegyük hozzá, hogy a javítás, vagy az ismétlés, főleg egy ekkora képkivágási differenciánál inkább a valódi helyzet megismétlésére kellene, hogy törekedjen. Ha megnézed ezt a képet, azt láthatod, hogy teljesen más a hangulat, amiről beszél. Azért mondom azt, hogy a képkivágás nem tökéletesen az, amire én gondoltam, mert a festmény résznél a figurák feje felett nem sokkal én már vágtam volna, míg a szőnyegnél is, ahogy a sötétebb tónushoz áttér a fényviszony, ott már vágtam volna, és a két oldal résznél, ahol a korlátok vannak, abból viszont többet adtam volna. Tehát egy négyzetesebb kompozíció felé el lehetne ezt vinni. Ami feltűnő lehet számodra is, hogy a gesztusok ebben a formában már működnek. Abban a nagy kivágatban, amit te mutattál először, elvesztek a szereplők a nagy tömegben, a nagy térben, most pedig azt gondolom, hogy lényeges dolgok jöttek a felszínre, a virágok ott hátul, a gyertyatartók, a képek, a képekben tükröződő momentumok. Ezt azért tartom fontosnak, mert ezek mind hozzájárulnak a személyességhez, az edzőcipő, a kis farmer, az az esetlen kézfogó, a mindent tudó atyaként szereplő férfi ebben a fehér ruhában, tehát mind afelé mutat, hogy itt egy valós bensőséges esemény történik meg. Ez az előző képnél nem érvényesült. 1 csillagot mindenféleképpen adok rá, hogy foglalkoztál a dologgal, a későbbiekben pedig az ismétléseket amikor tudjuk, akkor oldjuk meg. (hegyi)
értékelés:

Az üzenet egy nagyon határozott jelenlét, és határozott beköszönés. A leckét is teljesíti, ráadásul vagány módon, tehát nem a szokásos kéz-láb és egyéb testrész fotózása az irány, hanem egy takarással oldja meg a szerző ezt a feladatot, ráadásul egy verbális üzenetet is közöl, ami elég kétértelmű, vagy „ne vess meg”, vagy „nevess még”, mind a kettőnek fontos a jelentése. Valószínűsítem amúgy, hogy céltudatos az, hogy kétértelmű legyen az üzenet. Amit nem teljesen értek, az a felső régió, hogy mihez kell ez a nagy magasság, ami nincs kihasználva? Ettől függetlenül persze, elfogadom ezt így, tehát megvan a 3 csillag a leckemegoldással, csak mint kérdés merült fel. Lehet, hogy én legalább egy ujjnyit vágtam volna a felső részből, mégpedig azért, mert talán még határozottabb lenne az ököl az üzenettel. Várjuk a folytatást! (hegyi)
értékelés:    

Ritka eset, hogy végigolvasom az eszmecserét a képről a kommentekben, de itt megtörtént, és azt gondolom, hogy mindenkinek megvan a maga igazsága ebben a helyzetben. Nyilvánvaló, hogy aki tárgyiasan, kilóra akarja szemlélni, annak igaza van akkor, amikor azt mondja, hogy de hát, itt látok valamit, de abban sem vagyok biztos elsőre, hogy ez milyen állat, aztán, amikor felfedezem azt, hogy ez egy maci, akkor most ő meghalt, vagy mi történt vele, mert nem értem. Miközben meg azt gondolom, hogy annak is igaza van, aki azt mondja, hogy ez egy hangulat, egy élményátadás, és nem a tárgyiasságot kell számon kérni rajta, hogy a maci mennyire szabályosan van ebben jelen, hiszen úgymond a saját környezetében látjuk - még akkor is, ha ez egy medvetelep -, és ő itt most épp akár pihenget, vagy kifeküdt az esőre. Nekem egyébként az első pillanatban az jött gondolatként, hogy nézzük ugye tél végén, hogy előbújt-e a mackó a barlangjából, hát ő előbújt, aztán ott is maradt. Bizarr az egész. Van ennek egy szürrealitása a nézőpont megválasztással, a felhőkkel, ezzel a kóróval, mindennel együtt. Nem hagyja nyugodni a nézőt, és ez mindenféleképpen előny. Az, hogy mennyire akarjuk a nézőket segíteni, az már egy jó kérdés, és nyilvánvalóan függvénye ennek az egésznek az, hogy egyáltalán mennyire tudunk, vagy merünk közel menni ehhez a helyszínhez, vagy mennyire engednek közel ehhez az állathoz. Több kérdés merül fel egyszerre, ami befolyásolhatja azt, hogy mit tudunk megoldani. Tökéletesen értem azt, ha valakinek az a problémája, hogy ő ezt a macit halottnak látja. Embereknél is létrejön ez, amikor portrét csinálunk valakiről, aki mondjuk alszik, hogy hogyan tudom azt érzékeltetni, hogy ő nem meghalt, hanem éppen pihen, és kell-e ezt egyáltalán, merthogy az is egy fontos dolog, hogy nincs kontroll alatt a szereplő, tehát ez egy olyan kérdés, főleg embernél, hogy jó-e az, ha úgy fényképezel le valakit, hogy nincs kontroll alatt. Sok-sok kérdés, ki-ki hozza meg a maga döntését és válaszát, én ebben most nem kívánnék állást foglalni, mégpedig azért nem, mert el tudom fogadni mind a két irányt. A legegyszerűbb megoldás az lenne ehhez a képhez, ha ez egy képsor része lenne, mert a képsornál jól lehetne érzékeltetni azt, hogy ez egy történet része. Én láttam egy másik közösségi oldalon egy másik macis képet is ebben az időben, a kettő együtt már értelmezhető volt. Még egyszer mondom, hogy én el tudom fogadni mindegyik irányt, és az is eszembe jutott, hogy a szerző valószínűleg tudatosan akart zavarba hozni minket, hiszen készültek egyéb képek is, de ő mégis ezt a képet gondolta megmutatni. Megadom rá a 3 csillagot, köszönöm szépen, de a természetfotóra azért várnék még képeket, és egy kicsit nagyobb aktivitást kérnék Ágnestől. (hegyi)
értékelés:

Ez egy technikai gyakorlat arra nézvést, hogy hogyan lehet ilyen elmosott, elhúzott fénycsíkokat létrehozni. Nem biztos, hogy az utómunkával 100%-ig egyetértek, mert figyelemmel kellene lenni arra is, hogy ott van egy Budai-vár, ami azért megérdemelné azt, hogy ennél dinamikusabban kerüljön bemutatásra, tehát a kontraszttal kellene csinálni valamit. Ezt az egészet most elviszi a mozgás. Ha viszont erre figyelek, és a mozgással foglalkozom, akkor meg önmagában, ebben a képkimetszésben ez a helyzet így nem egyértelműen arról szól, hogy most két villamos találkozott, és az egyik már elrobogott. Ez inkább egy fotósoknak szóló kép, mert ha megmutatod valaki olyannak, aki soha nem foglalkozott a fotográfiával, akkor valószínű, hogy fel fogja neked tenni azt a kérdést, hogy ez mi, és miért van ott rajta csík, és nem nagyon fogja érteni, hogy miért fontos ez a kép, amin van egy negyed villamos. A leckemegoldás oké, mert a mozgást érzékelteted, de megint azt mondom, amit sokadszor, hogy esztétika. Valamilyen belső kohéziót létre kell hozni képhatáron belül, el kell tudni jutni valahonnan valahová. Önmagában az, hogy elhúzott vonalak vannak a képen, nem elég. (hegyi)
értékelés:

Nos, ezt a szót erre a pörgettyűre én még nem hallottam, de maga a pillanat, és az, ahogy ezt meg tudtad ragadni, az nagyon jó. Nyilván lehetne arra egy kicsit ügyelni, hogy ne boruljon ez ennyire, egy-két fokot érdemes lenne fordítani rajta, de a kép maga egy zseniális pillanat. Ráadásul valóban el tudom fogadni azt, hogy ez a barátságnak egy olyan eseménye, amit ott, akkor, azok a szereplők, akik benne vannak, lehet, hogy nem is úgy élnek meg, hogy na, most minket ez a nyár volt az, ami összehozott, de mégiscsak azt gondolom, hogy a képi megoldás nekünk, nézőknek nagyon határozottan beszél erről. Köszönöm a leírást, hogy megtudhattuk, hogy mi is ez a peonza. Azzal a kis hibával, hogy a horizonttal nem vagyunk teljesen rendben, ezt egy jó ötletnek, és egy jó megfigyelésnek tartom, úgyhogy köszönöm szépen, megvan a 3 csillag, és mondjuk azt, hogy megvan a leckemegoldás is. (hegyi)
értékelés: