Na, ez egy izgalmasabb kép lenne, ha tónusban nem lenne ennyire szerencsétlenül megoldva. Az egész nagyon szürke, olyan, mint amikor papírnagyításnál rossz hívóban, rossz papírra nagyítottunk rosszul exponálva. Ezt az egész szürke fátylat le kell erről szedni, dinamikát kell ennek adni, mert maga a mozdulat is dinamikus. Visszaadom, tessék ezzel utómunkában dolgozni. (hegyi)

István, ez számomra nem értelmezhető kép, nem tudom, hogy miért készült, mit akartál vele mutatni. Ha a madárról szeretnél képet, az ennél azért lényegesen nagyobb felkészültséget igényel, legfőképp a technikában. Ők nagyon mozgékony kis állatok, erre lessátrat szoktak építeni, ahonnan megfigyelik ezt az egészet, otthon nyilvánvaló ez megoldható másképp is. Mindenesetre ez nem egy pillanatfelvételi kategória, hogy találtunk valamit a háztetőn, ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy ez ki lett metszve egy nagyobb képből, és ennyi maradt belőle, mert más értelme, hogy ilyen kicsiben kapjuk, nincsen. És hát, nem nagyon tudom, hogy mitől lenne az érdekes, vagy izgalmas, hogy ezen a kúpcserépen van ez a madár. Oda épített fészket? Vagy ott várja a párját? Semmi nem derül ki a képből. (hegyi)

Ez egy turistakép, ahol kell anya, a gyerek, Zeusz a kövön, minden egy képben, hogy hazavihessük és mesélhessünk róla. Megint a fényekkel van baj, nekem úgy tűnik, hogy az időjárási viszony nem lehetett túl jó, kicsit olyan viharosabb, vagy vihar előtti hangulata van. Ebben a formában ez most nagyon lapos. Megint azt mondom, hogy meg kell nézni azt, hogy mi az, amikor ez az egész dinamikát kaphat. Két ilyen helyzet van, az egyik a fény, a másik annak hiánya, vagy ellentétpárja, tehát a vihar. A viharban haragosabb az egész, tónusosabb, de drámaibb, a fényben pedig az öröm, és a dolgok megélése az, ami jelentőséggel bírna. Azt is tegyük hozzá, hogy az egyik szereplő mellénéz a kamerának, a másik szereplő nem nagyon érti, hogy miért lett ő ebbe belerángatva. (hegyi)

Örülök neki, hogy Árpi elkezdte ezt a sort, és remélem, hogy lesz ennek folytatása. 5 csillagot mindenféleképpen adok azért a munkáért, amit itt véghezvitt, azzal együtt, hogy elég slendriánul van vágva, elég sok zaj és szemét maradt benne, de maga az, amiről beszél, azzal többé-kevésbé egyetértek, úgyhogy tessék nézni. (hegyi) értékelés:

Ezt a képet átteszem a tárgyfotóba, azt is megmondom, hogy miért. (Egyébként határán billeg a reklámnak.) A csendélet lecke másról szól, az valami olyan pillanatot akar megragadni, ami túlmutat önmagán. Megtalálni az egyediben az általánost, azt, ami továbbvihető és átadható a nézőnek. Ezt ebben most nem érzem. Esztétikailag ezek a tárgyak más kategóriát képviselnek, mint ami egy csendéletben jól megrajzolható. Elfogadom a kockás abroszt, megnehezítetted vele a dolgodat, de nincs vele baj. A flakonok viszont önmagukban eldöntendőnek kell legyen, hogy felismerhetőek legyenek, mert akkor legyen a szöveg rajta, de elmegyünk a reklámfotó felé, vagy pedig, mint itt a bal oldalon, tulajdonképpen csak a flakonságát mutatjuk, de nem azt, hogy most ez milyen típus. Figyelni kell arra, hogy a szöveg abszolút szétveri az egészet, tehát nem a szövegre utazunk. Akkor utazunk a szövegre, ha reklámfotót csinálunk a Gilette–nek, az egy másik kérdés lenne, de akkor meg mit keres ott a másik termék? Akkor csak Gilette legyen rajta. Ami viszont a fő baj, és ezt nem is értem igazán, hogy levágtad az egyik szereplőt, de mi ennek az oka? A fényfestéssel sem nagyon tudom, hogy mit akarunk csinálni azon kívül, hogy bekapcsoltunk egy lámpát. A fényfestés fontos, de szerintem még korai eszköz. Ahhoz, hogy a fényfestéssel elkezdjünk dolgozni, jó lenne eljutni legalább a 30-40. lecke köré, mert utána már evidens lesz, hogy mikor és hol alkalmazzuk. Itt most valamiért odakerült, de nem nagyon látom az indokát. Mit akar ez mutatni? A sebességet talán, a mozgást, hogy borotválkozunk? De hát mindehhez képest akkor nagyon nyugalmas az, ahogy ez a borotva nekidől annak a narancssárga flakonnak, tehát, az ellentmond ennek a dinamikának. Úgyhogy sajnos nem tudok mit csinálni a képpel. Azért nem, mert kompozícióban lötyög, miközben felcsúszott az egész, olyan, mintha az állványom elmozdult volna a gép, és a keresőmezőből kicsúszott volna a téma. Nem nagyon látom át, hogy mire akart kimenni most a fuvar. (hegyi)