Feladatmegoldás

Azt írja Zoli, hogy nem szándékosan hibaista, de engem zavar ez a technikai probléma, sajnálom. Nem tudom, hogy ez a scanelésnél lett ennyire beteg, vagy ez egy 20 éves digitális kép. Ha már Zoliban is fölvetődik az, hogy lehet, hogy újra kellene scannelni, akkor azt mondom, hogy igen. Az egész egy szűlőcsatorna-effektus, nagyon érdekes ez a magzati indítás, nagyon erős lenne ez. Egy illusztrációs helyzetet is el tudnék belőle képzelni. A gondolatisága abszolút rendben van, az egész olyan, amilyennek lennie kell, megvan a három csillag és a leckemegoldás is, bár én ezt nem a Gyerekkor leckébe raknám, hanem a Köldökbe, de ide is el tudom fogadni. Ha lehet, digitalizáld újra. (hegyi)
értékelés:    

Nem voltam ott, ezért nem tudom azt mondani, hogy mennyivel lehetett volna esetleg közelebb menni, mert lehet, hogy ott van valami árok, ami nem enged közelebb. Jobb híján ez egy jó kép, elfoglalod vele magadat, de ez inkább nekem a turistalátványosság része. Egyébként olyan ez a három sziklacsúcs, mintha három öregember kucorogna. A kevesebb lehet, hogy több lenne, jobb lenne ha valamiről eldöntenéd, hogy mi áll hozzád ebből közel. Ezt már többször elmondtam, hogy érzelmek. Eszter, olyan szinten érzelmes ember vagy, hogy az biztos, hogy minden benned van, aminek benned kell lenni, és tudom, hogy ezek dagadnak benned, de ezeket a képre is rá kell tenni. Olyan, mintha megilletődnél a fotózásnál, hogy mit fognak szólni az emberek, ha én erre ráteszem önmagam, kinyitom magam, és beleadom ebbe, amit én érzek, és kiöntöm az egész fiókot, amit a szívemből ide tudok nektek hozni. Hogy mi lesz? Hát az, hogy jó kép lesz belőle. Szóval nem lehet az ember szemérmes, tessék sokkal, sokkal több érzelmet belevinni, mehet a technika, a kompozíció rovására, ha az érzelmek ott vannak, azok sok mindent fölülírnak. Ha nincsenek, akkor elkezdek azon problémázni, hogy miért lóg be ez a két fa, vagy mi ez a sötét folt itt lent. Szóval akkor elkezdek kötözködni, hogy mi az, ami nem tökéletes, azért mert unalmas. Szép lenne ez, ha tudnám, hogy mit akarsz vele mutatni. Így nekem zajos, sok, elfáradtam benne, és inkább odébb megyek. Úgyhogy nem a képet adom vissza ismétlésre, hanem végiggondolásra adom vissza. Még mindig azt várom tőled, hogy azt a megközelítést kapjam, amit az autóknál, közlekedésnél ki tudsz magadból hozni, azt tessék az összes többi helyzetben is kihozni. Ne kíméld magad ennyire. (hegyi)

Ha lenne hozzá szöveg, akkor valószínűleg érteném, hogy most mi miért, és miért pont az történik. Én a Totalcart szoktam olvasgatni, ott ez megtörténik, hogy leírják, hogy a navigátora végre magyar nyelvű, meg a belső térben a fűthető ülésnek nagy előnye van így télidőben, és ezek jól illusztrálnak. E z azt jelenti, hogy mint riport, én el tudom fogadni, mert ezek a képek ehhez készültek, megvan ennek a fejemben lévő monológja, és nem kötelező ennek itt az oldalon megjelennie. Az első kép egy környezet, jó ötletnek tartom, hogy megmaradt a stoptábla, a féklámpával ez jól ellenpontoz, szóval ez egy rendben lévő első kép. Utána megnézzük, hogy milyen belülről, mert megyünk a próbaútra, és mindenki a vezetőülésre vágyik, még az is, akinek nincs jogsija. Látjuk, hogy ez milyen belső tér, aztán látjuk a menetprogramos dolgot. Itt a szöveg nagyon fontos, hogy miért készült ez a kép, mert egyébként a fotó önmagában szöveg nélkül nem indokolt, hogy miért pont ezt mutatjuk. Utána látunk egy kardánboxot, nekem ez borzalmas giccsparádé, aki az Audi szerelmese, az biztos ettől elájul, de nekem az ilyen műkevlár nyavalyáknak sok értelme nincs, és különben is mit keres a kevlár borítás itt. Itt már van egy kis problémám, hogy miért vágtunk bele a váltógombba. Ez olyan, mintha nem lett volna jobb kép, és utána a szerkesztő szólt, hogy a kétkörös klímát nem fotóztad le? Jaj, véletlenül de, de közben mégse. Aztán kapunk a sofőrről egy képet, aki éppen magyarázza azt, hogy miért élvezi nagyon ezt az utazást. Ez közvetlen kép, de nem nagyon előnyös több okból se. Kicsit van egy autónepper hatása ennek. Nekem is hasonló a testalkatom, úgyhogy én mondhatom, hogy a nagy hasi traktus alól kikandikáló lábak viccesek, másrészt itt is van fuksz. Ezzel nincs baj a valós életben, mert nem ezt fogom figyelni, de ez most itt nagyon közel jön, szinte a legközelebbi pontunk ez. Azért lássuk be: egy Audi belsejében egy rózsaszín pulóveres, korpulens fickó fuksszal egyenlő az autónepperrel. Aztán van egy záróképünk, ahol végre ugyanez a fiatalember egy nagyon szimpatikus, megnyerő külsőt kap, és örülök neki, hogy ez észrevetted, és megcsináltad ezt a képet, mert ez ellensúlyozza az előzőt. Amennyire az előnytelen, ez annyira jó. Attól, hogy őt guggoltatod, ebben van dinamika, van sportosság az ő részéről, és tulajdonképpen a testi adottságait ügyesen, vidáman kendőzöd el, és végre látjuk elölről is az autót. Hiányolok még képeket: menet közben azért még történnek dolgok, tehát suhan a táj, meg valamit a műszerfalból látok, hogy 140-nel robogunk, vagy motortér, csomagtartó. Ha valamit tesztelünk, akkor én biztos, hogy megnézném, hogy milyen a motortere, vagy hogy férek el a csomagtartóban. Ezek nekem egy kicsit hiányoznak ebből a képsorból. Ez most nekem ez másfél csillag lenne, ha felezhetnénk, de megelőlegezem a kettőt, de csak akkor, ha megcsinálod ezt rendesen. Olyan, mintha ezt elizgultad volna. Nem tudom, hogy miért, mert ha azt írod, hogy egy kedves baráttal csináltad, akkor ő biztos, hogy hajlandó lett volna a kedvedért még kunsztokat csinálni. Neked van jogsid, Eszter, mert ha van, akkor vezethettél volna, és közben fényképeznél (tudom, hogy ez nem egy biztonságos dolog, de elnéztük volna), vagy beülsz hátra, és a sofőr mögül fotózol, mintha te fotóznál vezetés közben, szóval valamit a vezetés élményéből vissza kellene adni. Nekem az a kép, ahol magyaráz a srác nem ad vissza a ebből, mert egy lakótelepet látok. Szóval két csillagot adok, de kérnék egy hasonlót, ha lesz erre mód. (hegyi)
értékelés:

Nekem ez öncélú, Feri. Találtál magadnak egy objektívet, ez most újdonság, rá akarod húzni mindenre. Ami az építkezéses képeidnél működött, az itt most nekem nem más, mint egy technikai trüváj, ennyi. Ezt azért mondom nagyon határozottan, mert szeretném, ha azt a dinamikát, amit megtaláltál azoknál a képeknél - ott az elmúlt éveknek a legjobb képeit készítetted magadról a házépítés közben - nem adnád lejjebb, és nem váltanád aprópénzre. Mit kezdjek én most ezzel? Persze, szimbólumok, háromszög, égforma, berobban az égbe, ami még meg is fordul. Ha fél éve fotóznál, akkor azt mondanám, hogy zseniálisan megtaláltad ezt az ügyet, és mennyi mindent bele tudtál sűríteni, de ne haragudj, régebb óta nyomod az ipart, tőled ez kevés. Pontosan tudod azt, hogy ezeknek az elkészítéséhez mi kell. Kell egy objektív, megforgatom egy kicsit, aztán várok vele, hogy kellően hosszút exponáljak, hogy a felhők elmozduljanak, aztán ennyi. A házas képek erősek, az új csendéleteid erősek, szóval van miből merítened. (hegyi)

Az embert mindig vonzza azt, hogy azon a területen készítsen egy képet, ahol lakik, arról amit az erkélyen kitekintve lát. Nekem ennek a fotónak ez a hatása, hogy otthon vagyok a kiskonyhában, ahol egyébként készítem magamnak az ebédet, közben kinéztem, érdekesek a felhők, hozom a fényképezőmasinát, készítek róla egy felvételt. Miért mondom ezt? Azért, mert szerintem a fotográfiának, a fotózásnak, és annak, hogy képet készítsünk, akkor van értelme, ha az a kép többről beszél, személyes, és valamilyen egyediséget hordoz. Vagy a helyszínnel, vagy a történettel, vagy a kompozícióval, vagy valami érzelmi helyzettel, de mindenképpen várja tőle a néző, hogy ez más legyen, mint amit ő csinálna, vagy mint amit egyébként már látott az interneten, vagy mások fotóalbumában. Az egyéniség az, amit keresünk. Nem nagyon látom, hogy itt most mi az, ami az egyediséget mutathatná, van itt egy lakópark, ennek valamennyire a részleteit látjuk, de téged a felhő érdekel, ezek a felhők annyira nem speciálisak, legalábbis ebben a megvilágításban nem. Biztos van olyan napszak, amikor nagyobb kontrasztot kaphatnánk, és ebben a jelenségnek a határai is megjelennek, de ez ott a helyszínen lehet, hogy többet adott neked, mert egyébként olyan belső fényviszonyokat hozott abban a térben, ahol voltál, amikkel együtt már ez izgalmassá, drámaivá vált. Ez a képkivágás, ebben a kidolgozásban ezt nem hordozza. Egy nagy szürkeséget látok fönt, néhol megtöri az ég, ahol kéken átviláglik, és nagyjából ennyi. Ami izgalmasabb lenne, az talán az a fényviszony, ami a házaknál megjelenik, azt meg elvágtad. Erre is azt mondom, mint az előző képre, hogy ez egy jegyzet, tessék megcsinálni majd ezt a képet úgy, hogy ez a megfigyelés mondjuk egy októberi délelőtt 10 óra, nézd meg majd ezt délután, ha van egy viharosabb helyzet, vagy nézd meg máshonnan. Figyeld meg, hogy mik hogyan változnak, és abból már valamilyen formai dolog egyedibbé válhat. Utána megint jön a Hegyi, és azt mondja, hogy hol vagy te ebben a képben, ami nem azt jelenti, hogy be kellene ülni az ablakba, és ránk mosolyogni, hanem azt, hogy érezzem azt, amikor ránézek a képre, hogy mi köze ehhez Blankának, hogy miért fényképezte ezt le. (hegyi)

Olyan az egész, mintha egy mozgástanulmány lenne, és ettől válik izgalmassá, hogy gondolom, hogy Feri vásárolta ezeket a virágokat, és lefényképezte. Ha jól megnézzük, azért itt négy egymástól jól elkülöníthető virágról van szó, nem csak a színük, hanem a virágzatuk is más, de mégis olyan, mintha egy virágnak a feltámadásáról, az útrakeléséről szólna. Olyan, mintha ez egy mozgalmi megközelítés lenne, hogy „világ proletárjai egyesüljetek”, és akkor elindulnak. Erős nagyon a ritmus, ennek én örülök. Még azt is jó dolognak tartom, hogy ez a háttér kék. Ez a szín abszolút való ehhez, jól ritmizál ez is, kontrasztossá teszi a képet, és mégsem az az unalmas fekete. Ha ez fekete lenne, akkor nagyon steril lenne, akkor bevittük volna egy műterembe, világíthatjuk akárhogy, de ez egy ilyen helyzet, itt most kaptunk egy kéket. Nekem ez a természeteshez közelebb álló szín. Hogy miért csend, azt nem tudom megmondani, mert annyira semmi csend nincs benne, hogy ez a csendnek tökéletesen az ellentéte. Mozgalmas, robban, hallom, ahogy ezek a kis tulipán úttörők éneklik a maguk dalát, szóval nekem ez semennyire se csend. Feri, tegyük hozzá, hogy csendÉLET, és akkor már rendben van, átteszem abba a leckébe. Akkor megvan a három csillag és a leckemegoldás is. (hegyi)
értékelés:    

Szilárd, ez egy jó ötlet. Nem mondom, hogy nem volt még ilyen a Látszótéren, de akkor is azt gondolom, hogy ez egy jó megoldás a kettes leckére. Az ember tényszerű akar maradni, és azt gondolja, hogy mi lehet más tényszerűbb, mint a rendőrségi fotó. A bűnügyi nyilvántartásban látni kell mindent, az úgy van lefotózva, hogy ott ne legyen mellédumálás, hogy milyen az orrom, a hajam, a szemem színe, a szám, ha van egy bibircsók a fejemen azt is lehessen látni, tehát leltárba lehessen venni, hogy hogyan nézek ki. Az azért látszik, hogy ez most mímelés, és az lebukik, amivel én nem nagyon tudok mit kezdeni, hogy nem vetted komolyan, hogy ez egy színház, márpedig az életünk az, és ez komolyan veendő. Ez csak akkor jó, ha komolyan csináljuk. A három képnek egyforma méretűnek kellene lennie, egyforma magasságban kellene legyen a fejed teteje, mert ha ezt valóban egy lesitteléskor csinálják rólad, akkor arra odafigyelnek, hogy hány láb, hány inch magas vagy. Egyébként eltűntél, kellenének az önportréid. Ne rohanjunk előre, de az önportrékkal dolgozzunk. Ígéretet kaptam tőled nagyon sok ügynek a befejezésére, amik nem történtek meg, úgyhogy légy szíves aktivizáld magad. (hegyi)
értékelés: